Ma fel akartam menni a Batthyány-örökmécseshez, de végülis inkább pihentem. Volt is mit! Tegnap még 1 órakor "Igen-igen, We are the champions, The winner takes it all" kombót hallgattunk (énekeltünk-táncoltunk) S. kollégával, és további két S.-sel :D . Ma reggel egy fideszes tett próbát megsemmisülés szélén álló agysejtjeimen. Aki ráadásul haver, de úgy tűnik, hogy ez nem számít. : /

Nagyon boldog voltam, hogy Dávid Ibolya karakán volt, és visszautasította Orbánt. Úgy tűnik, helyreállnak végre a dolgok, és a Fidesz nem lesz szalonképes partner. Annak is örülök, hogy Mikola végre kapja az ívet párton belül is. Felismerik, hogy talán nem kellett volna véresszájúskodni, de szerintem már késő. Ilyenkor be kell látni, hogy ezt a választást már nem nyerhetik meg. Marad a matematikai esély. Philip persze csak vizionál továbbra is...