Vége a kampánycsendnek! Meg is töröm :) Voltam szavazni természetesen, most pedig viszkivel, jägerrel, borral és pezsgővel a kezemben várom az eredményeket. Ahogy illik.
Tegnap írtam egy levelet a 168 Órának, hátha leközlik. De ha nem is, itt és most közreadom!

"Van Közép-Európában egy ország. És abban az országban van egy párt. Rendszerváltó ero volt, az emberek bíztak benne. Négy évet kormányzott, populista és egyben kirekeszto retorikával, míg a szervezet egyre inkább a vezér személyétol függött. A négy év korrupciós ügyeket hozott, a kormányzat néha már a törvényeket feszegeto központosítását, a külföldi kapcsolatok nagyrészt romlottak. A párt nacionalista, de néhány kimondottan baloldali elképzelése van. Nevében a "demokrata" szó megkopott, szinte elvesztette értelmét. A hatalom megszerzése érdekében ugyanis a párt olykor még a szélsojobbal is kokettált, és sok ciklusra tervezett hegemóniát. Egy eros összefogás kellett megbuktatásához, bár még így is megnyerte a választásokat.
Kitalálják kirol van szó? Meg fognak lepodni! Én a HZDS-re gondoltam Szlovákiában, Vladimir Meciar pártjára, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomra. Ugye, milyen kísértetiesen hasonlít egy magyar példára? A párhuzam persze lehet, hogy eros, de korántsem alaptalan. A fobb vonások megegyeznek, amint látható.
Annak a történetnek tudjuk, mi a vége. Meciar 1998-ban megbukott, és azóta sorra bukik. Szlovákiában sem igen veszik már komolyan, mint politikust.
A másik történetnek még nem tudjuk, mi lesz a vége. Mikor e sorokat írom, még egy nap hátra van a választások elso fordulójáig. Négy éves voltam a rendszerváltáskor, tehát demokratikus környezetben szocializálódtam. Fiatal vagyok, és a leheto legteljesebb mértékben demokrata. Miért nem vonz hát a Fidesz, amelynek neve miatt ezek szerint vonzania kellene?
Azért, mert a Fidesz jelenleg nem fiatal, eszméi, politikusai elöregedtek, nem demokrata, elég, ha csak Mikola vagy Semjén megnyilatkozásaira gondolunk, és nem szövetség, hanem Orbán Viktor hatalmi eszköze. Magyar polgári? Nem hinném. A programnak nevezett maszlagból közgazdászhallgatóként világosan látom, hogy megvalósíthatatlan (bár ehhez nem kell közgazdásznak lenni). Akkor hát mi marad? Semmi.
Orbán Viktort sokat idézik mostanság, leginkább azt az 1993-mas megszólalást, amelyben az elveitol eltávolodott, hatalomcentrikus politikust zörgo, szélfútta mákgubóhoz hasonlítja. Hát nem is tudom: április 5.-én este én mákgubózörgést hallottam a tévében...
Nem mondom azt, hogy Magyarországon a demokrácia egyetlen letéteményese az MSZP. Ott van az SZDSZ, az MDF, és még sorolhatnám! Tessék rájuk is igent mondani! Hiszen ez a demokrácia. Az egységes jobboldal megtestesítoinek szerepében tetszelgo, valójában csak populista pártnak pedig azt a költot idézem, akire ok is sokszor szoktak hivatkozni, de úgy tunik, elfelejtették a szavait. Wass Albertrol van szó. A híres sorok így hangzanak: "a víz szalad, de a ko marad,
a ko marad.". Az o esetükben a ko nem maradt: a víz elsodorta, és alakította, míg aztán el nem fogyott egészen. Mi pedig inkább azt a követ szeretjük, ami marad. Az elvet, ami állhatatos, még ha nem is értünk egyet vele. Mert csak ebben lehet a jövo!"