Nos akkor most pótoljuk az elmúlt egy hetet! Gyorsan, mert szeretném kiélvezni, hogy ma beléptem a második X-be! :)
A péntek este meglehetősen eseménytelenül telt, a műsor is pangott, na nem mintha rossz lett volna (sose az), de azért az előző hetihez nem ért fel. A szombat este viszont nagyon ott volt! A helyszín: Kalocsáék Vendéglője. Az este egy kis lazulással indul a Dreherben S. barátommal, utána pedig át a városon, miután meglátogattuk a rádióban a kolléga urat is. Az estében nem is az volt a jó, hogy olyan sokan voltunk, mert nem voltunk, de valahogy nagyon sikerült elkapni ezt az egészet. Ennek is köszönhető hogy hajnalban az állomás felé már félig csukott szemmel megyek, majd a vonaton el is alszom. Természetesen nem akad - miért is akadna? - egyetlen jószándékú utas sem, aki mondjuk a Nyugatiban felkeltene, így csak akkor ébredek fel mikor már indulnánk visszafelé. Szerencsére azért egy kicsivel előtte. Gyorsan le a vonatról, majd irány a Kinizsi utca.
A vasárnapra nem érdemes karaktert pazarolni, igazából a hétfőre sem kéne, de hát mégiscsak akkor indult el az őrület! Amelyet vizsgaidőszaknak neveznek. Hivatalosan. Gyakorlatilag azonban nekem csak szerdán fog, gazdasági joggal. Úgyhogy a hétfő és a kedd intenzív tanulással - és az ehhez kapcsolható intenzív balfaszkodással - telik. Ja meg könyveket kell a könyvtárból hozni. Mindig kéjes érzés, ha az ember az utolsó könyvet hozza el, de ha valakinek az orra elől történik ez, az plusz élvezetet jelent. Épp egyszerre indulunk el az utolsó Modern Piacelmélet könyv felé egy kislánnyal, és hát az én zsákmányom lesz végül.
A szerdai nap már kedd délután elkezdődik, mikor is a DJB irodába vágtatok az előző nap ott hagyott indexemért. A DJB hibájából történt egyébként, hogy ott kellett hagynom, tekintve, hogy csak az egyik TDK-t írták bele. Az viszont már az én hibám hogy későn mentem oda, ikor be voltak zárva. Vagy hát nem is tudom. Lehet, hogy ők zártak be hamarabb. Mindenesetre a tény attól még tény: kedd este nincs nálam index, másnap szóbeli vizsga, a DJB pedig nincs nyitva másnap.
Már-már készülök a hattyúhalála-szerű előadásra a vizsgáztató előtt. Szerda reggel azért - a vizsga 8:30-kor kezdődik, tehát jó lenne még előtte intézkedni - megközelítem a DJB-irodát. Félve és lemondóan kopogok be, de ahogy közelebb hajolok az ajtóhoz, hallom, hogy bent gépelnek! Mi vagyok én? Festékkatalógus! (Mázlista). És néhány perc múlva, kezemben az indexszel már vidáman szaladok a 242-es elé. Amíg R. barátom a gazdpol tanszék felé vezető kis köreit rója, én megpróbálom eltölteni az időt valahogy. Ugyanis jegyzet már nincs nálam, minek is az már ilyenkor. A bejárat előtt sűrűsödnek az emberek, és úgy negyed 10 tájban egy vizsgáztató meg is jön, igaz, nem hozzánk, hanem azokhoz akik a 9 órás vizsgaidőpontra jöttek. Na nem baj, legalább tisztul a terep. Nekünk azonban még egy órát kell várnunk, míg a 8:30-as vizsga elkezdődik 10:15-kor. Méghozzá úgy, hogy a vizsgáztatóval jön egy srác és soron kívül bemegy. Aztán jöhetünk mi. Én az utolsó turnusban vagyok, öten megyünk be a szobába, mindenki kap egy tételt, meg öt percet a kidolgozásra, s miután ezt elmondta, a vizsgáztató KIMEGY! Hát persze, hogy megbeszéljük a dolgokat, mi mást is tennénk? Miután jól kibeszélgettük magunkat, a faszi visszajön, és elkezd feleltetni. Én majdnem tökéletesen elmondom, a mellettem ülő csaj tökéletesen, a további 3 srác meg kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) hibákkal. Az eredmény? Mindenki kap egy négyest. Hát köszönöm szépen. Ez a legjobb vicc az egyetemen két év alatt... A tanszék szexuálisan vonzódhat a páros számokhoz: eddig mindenki csak 2-est vagy 4-est kapott, akiről hallottam.

Aztán haza, Ceglédre, este pedig az öreg Die Hard 3 - halhatatlan! Ma pedig igyekszem hamar felkelni, hogy minél tovább tartson a "legjobb szülinap". A Magna Cum Laude dalát énekelgetem egész nap: "hússzal ezelőtt érkeztem..." :)