Vannak bizonyos dolgok, amelyekben lehet bízni. A Forma-1-es tábor ilyen.

Gyk elmondom, hogy a Hungaroring takarítását már 20 éve ceglédiek végzik (lám-lám, milyen jó dolog is volt az én gyönyörű kis városomba születni) - először a Mezgáz suli, aztán pedig közösen a Gimivel (ahova én is jártam), ugyanis diákokból álló csoportokról van szó. Más kérdés, hogy szép számmal vannak idősebbek is, ahogy azt az én példám is mutatja.

Én hatodik alkalommal voltam, ez már elég előkelőnek mondható, de hozzáteszem, sokan vannak, akiknek már kétszámjegyű ez az adat. Valamiért érdemes ide visszajárni - megjegyzem, a táborvezetőknek is jó hogy itt vagyunk, mert ha nem lennénk idősebbek, valószínűleg rövid úton káoszba torkollna az egész. Ám azt, hogy miért érdemes ide évről évre visszajönni, tényleg csak az érzi, aki már volt egyszer legalább.

Szerda: indulás az előkészítőcsoporttal (ez kb. 50 főt jelentett idén), hogy egy kis plusz jutalomért lemossuk a Hungaroring összes székét. Ez nehezebb feladat, mint gondoltuk volna, én zseniális matematikai készségeimmel kb. 5-6 órát számolok arra, hogy ezt a feladatot végrehajtsuk, végül lényegesen több lesz belőle (csütörtök délutánra is átnyúlik), de azért gyűrjük rendületlenül.

Ekkor már érződik, hogy a megszokott dögmeleg helyett idén egy kicsit hűvösebbre kell berendezkednünk, talán (?) esős verseny is lesz - találgatjuk már sokan. A társalgó falát sorrendben Alonso - Raikkönen - Schumacher - Fisichella képe díszíti - "ez lesz a befutó is", vízionálom.

A tábor varázsát valószínűleg az adja, hogy csomóan vannak, akik bizonyos emberekkel egész évben csak itt találkoznak. Így egy kis mikrokozmosz alakul ki, és bizonyos értelemben hajlamos vagyok lenézni azt az embert, aki az egy hét elteltével haza akar menni innen.

Én remekül elvagyok továbbra is, mint az eddigi években, már-már bérelt helyem van a társalgóban, cserélődnek körülöttem az emberek, és mindenki tudja, hogy bármikor bármire kapható vagyok, ha mutogathatom magam. :)

Ukrajna történetét csütörtökre - amikor megérkezik a csapat másik fele - már legalább 30 ember ismeri, de ez nem tart vissza attól, hogy érdeklődésre újból és újból elmeséljem. Végülis ugye, szeretek beszélni.

Az ellenőrzés egyre szigorúbb, a paddocktakarításnál is vannak már olyan területek, ahol nem nyílik meg előttünk a kapu, de végülis ez nem gond, volt alkalmam már sokszor sok mindenkivel találkozni. Csütörtökön a boxban is tömeg, de idén ez sem igazán zavar.

Péntek-szombaton új hagyományt alakítunk ki Sethyx barátommal, a "minden este 1 üveg bor és utána ami még jön" nevezetűt, amelyben a helyi Pászka (részeg Neo szerint piszka) pékség széles kínálata van a segítségünkre. Később egy új pizzériát is sikerült találni, ami széles és olcsó választékával, valamint az ételek magas alkoholtartalmával vívja ki osztatlan elismerésünket.

Szombaton kedvező előjelnek tartom, hogy veretlenül nyerem meg a tábor amőba-bajnokságát. Még akkor is, ha Alonsot megbüntették - hiszen ekkorra már tudjuk, hogy Schumachert is. Forrnak az indulatok, beindulnak a találgatások.

A vasárnap szakadó esővel köszön ránk. Irány egy sörsátor, miután elvégeztük a kötelező munkát. Mint kiderül, sokan úgy gondolták, hogy ide húzódnak az eső elől, kb. 11 óra felé már mozdulni sem lehet. Egy gyors bejelentkezés a rádióba, elmondani, hogy itt vagyok, mi lesz, hogy lesz, közben pedig társasági élet. Kicsit furcsa ez így, vasárnaponként lehet egyébként a legjobban körülnézni, beszívni a nagydíj feelingjét. Most ez nem annyira jellemző, a nézők közül a legtöbben még otthon ülnek, és aki itt van, az sem szaladgál.

És aztán 2 órakor útnak indul valami varázslatos. A Magyar Nagydíj hagyományosan rossz verseny, mivel a pályán nem igazán lehet előzni, de most talán az eső...

Be is igazolódik az, amit várok, és Alonso mint egy félisten, furakszik felfelé a pályán. Mikor Sumit megelőzi, már-már eufórikus állapotba kerülök. Aztán első hely... aztán lekörözés! Itt már nem tudom mi van velem, tombolok, ordítok!

Érdekes, hogy azt mondták sokan, tévében szinte követhetetlen volt a nagydíj. Pedig mi ott a helyszínen szinte tökéletesen tisztában voltunk vele, hogy mikor mi történik, és miért.

Raikkönen kiesése kb. azzal a hellyel szemben történt, ahol én álltam (álltam, mert ugye a takarítók tribünre nem mehetnek események alatt). A finnek nagyon el voltak keseredve, sokan akkor felálltak és elmentek. Később mi a pálya takarításánál visszamentünk erre a helyre, de sajnos nagyon jól eltakarították a darabokat, semmit sem találtunk.

Mikor Alonso másodszor menne a boxba, látom, hogy Button gyorsabb, hogy meg fogja előzni. Egy második hely, gondolom, azért nem olyan rossz, főleg, hogy Sumi sehol sincs. És akkor megtörténik az, amit nem tudtam elképzelni: a Renault-nál elrontanak valamit. Mikor látom, hogy áll le Alonso a pálya szélére, nem szólok egy szót sem, hanem fogom magam, és leülök, messzebb a pályától - sírni. Olyan, mintha egy világ dőlne össze bennem.

Nagy dudálás riaszt fel: felnézek, és hopp: Sumi is kiesik. Ettől kicsit visszajön az életkedvem, és visszamegyek végignézni Button diadalát. Ami történelmi esemény, mindenképpen...

Ami pedig a versenyt illeti: bekerül az aranyalbumba, az már biztos.

Utána pedig elkezdődik a munka: nem kell megerőltetnünk magunkat, tekintve, hogy az eső sok embert elriasztott attól, hogy már korán kijöjjön, így kényelmes tempóban szedhetjük a szemetet. Persze a pálya környéke tele van sárral és vízzel, de hát valamit valamiért, ugye...

Hétfő-kedd-szerda is munkával telik (bár hétfőn kicsit utunkba áll az eső). Ezek a napok azonban már a buli napjai is, ki kell élvezni, hiszen szerdán véget ér a tábor. Mi meg is teszünk minden tőlünk telhetőt. Egyik nap kis politikai jellegű "vitába" keveredek, ámbár aki belém kötött, hamar belátja, hogy jobban teszi, ha békén hagy.

Az idei év is megkapja a maga jelzőit, szállóigéit, mire eljön szerda este. Idén először sikerül úgy megoldani, hogy semmiféle botrányt nem csinálok, amire büszke vagyok. :) Ez persze köszönhető Marci barátomnak is, aki lejön a záróbulira, és így bizonyos mértékben lefoglal. Na meg a lányok... :)

Másnap... másnap. :) És a pakolás, hazamenetel meg a "jövőremárpedignemjövök" fogadalmak. Ami tudjuk úgyis, hogy hülyeség. Ilyen egy évben csak egyszer van, és miért hagynánk ki?