Most akkor mit is jelent azt hogy Völkerball? Mert ugye, ez a Kidobó labdajáték német neve, de tudomásom szerint a Ball bált is jelent, a Völker meg ugye népeket. A Rammstein hivatalos honlapja szerint Kidobó az új DVD címe, de én itt kétértelműséget sejtek, ami pl. a Du Hast szövegei után, azt hiszem, azért gyanítható. Főleg úgy, hogy a DVD-re felkerült egy teljes franciaországi koncert, és részletek egy angol, egy japán, valamint egy orosz koncertből. Szóval itt vannak a népek.

Mondjuk - őszintén - kit érdekel, hogy hogy is kell fordítani a címet, miután betette a DVD-t? Gondolom, sok Rammstein-szerető társamhoz hasonlóan, nekem is a "Moskau Special" volt az első (haladjunk hátulról előrefelé), amire kíváncsi voltam. Ez egy rövid kis dokumentumfilmecske a moszkvai tartózkodásról és koncertről, egyetlen koncert-track, (természetesen a Moskau) alá keverve. Ez is jó, bár Till annyira nincsen a tetőponton, talán a DVD leggyengébb része, mindenesetre 10-ből 7-et így is kap.

Ezután jön a japán koncertrészlet, ahol nem is annyira a Mein Teil koreográfiája (Till véres kuktasapkában, véres szájjal pörköl alá lángszóróval az üstben szintetizátorozó Flake-nek, miközben egy kés nyelének álcázott mikrofonba énekel), hanem a közönség ér meg egy misét. Azért impresszív, hogy még Japánban is mekkora tömeget tudnak összehozni, akik németül éneklik a szövegeket (na persze erre a Scooter is képes volt - viszont úgy egyébként kevesen).

Az angol koncertrészlet négy számból áll, vadállat pirotechnikával, az talán az egész DVD-n itt a legjobb, hát persze főleg a Feuer Frei alatt. Innen még az is zsír, ahogyan az angolok pogóznak, végig a négy szám alatt (és gondolom, a koncert többi része alatt is ezt tették). Na meg a Rein Raus. Az a DVD-n csak itt szerepel. Szóval a Brixton Academyről ezeket emelném ki.

Nos és akkor itt jön a fő szám, a Nimes-i koncert. Erről azért nem igazán akarok hosszan írni, mert látni kell. De komolyan. Aki igényes rockzenét (industrialt) akar hallani-látni, az ne sajnálja a pénzt erre a DVD-re, mert ez a koncert a maga nemében egészen egyedi. Alapvetően az, hogy egy régi római amfiteátrumban tartották, már egy egészen különleges hangulatot ad a koncertnek, én olyan 20-25ezer nézőre tippelek, tekintve, hogy egy kis hátsó karéj (a színpad mögött) nem volt ugye kihasználva, a küzdőtér viszont teljesen tele volt. Ezt a DVD-n gyakran légi felvételről mutatják (vagy mindenesetre magasról), szóval meg lehet győződni róla.

Az első nagy dobás a lepellehullás, így kezdődik a koncert. Till és a többiek egy önműködően záródó-nyitódó ajtón járnak-kelnek középen, az elrendezés egyébként a szokásos. A koncert a Reise Reisével indul, bemelegítésnek ez teljesen jó, aztán következik a Links 2 3 4, brutális koreográfiával, ezután két nagy dobás, a Keine Lust és a Feuer Frei. Az előbbi a hangulata, szövege miatt üt nagyot, az utóbbi a hangszerelés és a pirotechnika miatt (ofkorsz), ami ugyan nem olyan jó, mint a Brixton Academy-n, de megközelíti azért. Az Asche zu Asche és a Morgenstern után a szokásos beteg színpadi show jön a Mein Teil-lal :D, majd egy ritka madár: a Stein um Stein (igazi schrei-os zene), ez ismét dob egyet a koncerten, hogy aztán egy kis pihenés következzen a Los-szal, aminek az akusztikus gitár a különlegessége, ugye, egyébiránt nem tudom, miért erőltetik, annyira szerintem nem jó szám.

A következő szám félelmetes. A Du Riechst So Gut-ról van szó, és ezt a közönség egy emberként üvölti együtt Till-lel. Nem is gondolná az ember, mennyi erő van ebben a zenében, de a Los után remekül felrázzák vele a nimes-i közönséget. Annyira, hogy szinte észrevétlenül siklunk át a brutális Benzin-re, majd ismét egy régi nagy sláger jön, a Du Hast, melyet egyik személyes kedvencem követ, a Sehnsucht, eszméletlen interpretációban. Az Amerika a koncert egyik legnagyobb dobása, nem csak Flake hülyéskedése, és amiatt az amerikai zászló miatt, amelyben a csillagok a Rammstein-jelet formázzák, hanem amiatt a sok millió, amerikai nemzeti színekben pompázó konfetti miatt, amit elementáris erővel lőnek a közönség felé a katartikus szintiszóló alatt és után. Ez olyan látvány, ami magával ragadja a nézőt, úgy érzi, mintha maga is a nimes-i arénában lenne.

Itt van az első levonulás a színpadról, de hamar visszatérnek a srácok, és következik a Rammstein (mármint a Rammstein című szám), majd az elmaradhatatlan Sonne. Ezután pedig két elképesztő produkció, az Ich Will (amit mintha külön koncertre írtak volna, és ahol a közönség megint szinte túlénekli Till-t), utána pedig az Ohne Dich, ahol a lassú zenére meggyújtott öngyújtók erdeje a magasból filmezve a világ egyik legszebb koncertlátványát nyújtja. Ez a másik "must see" a DVD-ről, még ha Till nem is énekli olyan szépen, mint a Brixton Academyn (csak az elején, a végére belejön).

A legvégére marad a Stripped, ami nekem sosem tetszett igazán, de azért egy ilyen koncert végén az ember még ezt is szereti. És a szokásos gumicsónakos utazás a közönségben, Oliver aktív részvételével. Ezután pedig vissza a színpadra, és le, a meghajlás után, miközben Flake szintetizátorozik.

Ragyogó a koncert.

Ha csak hallgatni akarjuk, azt is megtehetjük, van ugyanis egy bónusz CD mellette, ami a nimes-i koncertet tartalmazza (igaz, kicsit megvágva).

Ez a DVD nem hiányozhat egyetlen ember polcáról sem, aki egy kicsit is szereti a Rammsteint. Aki pedig nem szereti, nézze meg, és megszereti. Mondhatjuk, kiüt minket, mint a kidobóban a labda.

Na most akkor tényleg: mit jelent? :)