A minap megkérdezték tőlem, hogy mi lesz 2010-ben. Erre mondtam, hogy ezt nem lehet egy mondatban megválaszolni, aztán mindezt ékesen be is bizonyítottam, mikor két órán keresztül magyaráztam a lehetséges forgatókönyveket.

Fájdalmas ezt hallani, még fájdalmasabb mondani, de minden a népszavazástól függ. A Fidesz ugyanis erre építette fel egész stratégiáját, és ehhez foggal-körömmel, Kövér László utolsó bajuszszáláig ragaszkodni is fognak. Miért is? Dekódoljunk egy kicsit!

A nyáron azt láthattuk, hogy Orbán keveset szerepel. Sőt, mikor megszólalt, akkor is valami egetverő hülyeséget mondott, aminek általában semmi értelme nem volt. És nem hiszem, hogy lebutult volna, vagy a szövegírói szívatják, egyszerűen neki most ez a feladata. Szellemi vezérnek maradni, amellett, hogy megmutatja: a Fidesz igenis másokból is áll. Gyakorlatilag ez a februári kongresszus óta így van: nem véletlenül került be a vezetésbe a liberális Pokorni, a baloldal kedvence Kósa, a technokrata Varga és az extra-pehelysúlyú Pelczné. A Fidesz „szolgáltató párt”, a Fidesz „önkormányzati párt” – hallottuk ezerszer a nyár folyamán. Mit is jelentenek ezek a szolgáltatások?

Elsősorban a népszavazást. Program nincs? Annyi baj legyen, azért szakpolitikákról még tudunk vitatkozni – durálták neki magukat a fideszesek, és előkapták az egészségügyet. Muszáj is, hogy elől legyen, hiszen ha nem suttognák naponta az emberek fülébe, hogy „vizitdíjdobozdíjkórházinapidíj” akkor 2008 tavaszára ez már senkit nem érdekelne. Ahogyan már most sem izgat sokakat. Más dolgok kerültek terítékre, a többiztosítós rendszer pl. – s bár a Fidesz megpróbálkozott a vérfrissítéssel nyáron, úgy tűnik, hogy inkább az eredeti kérdésekre koncentrálnak.

Vagyis leginkább az eredeti célra: ha ugyanis nem hitetik el az emberekkel, hogy a népszavazás tulajdonképpen nem a reformokról, hanem Gyurcsányról szól, s ennek érdekében elég, ha behúzzák az igenhez az ikszeket, akkor az egyszeri választó könnyen megnézhet egy vasárnap délutáni filmet a tévében, mert az úgy kényelmesebb, mint hülyeségekről szavazni. Ehhez viszont épp, hogy az eredeti szakpolitikák emlegetése kell, különben jön egy szélsőjobbos gittegylet, és árpádsávokkal szépen keresztülhúzza az egész taktikát.

Balanszírozni kell tehát. De a „szolgáltató” kifejezésnek ennél mélyebb értelme is van. Bogozzuk ki ezt a kis csomagocskát, amit a Fidesz nyújt a választóknak. Szolgáltató párt vagyunk, tehát ha bajotok van valamivel, amit a hatalom tett, forduljatok hozzánk, majd mi megoldjuk – mondja a Fidesz. Igen, de ez még csak az első csomagolópapír volt. Ha közelebbről megnézzük, és tovább bontogatjuk-boncolgatjuk, rögtön látható, hogy ez nem mást jelent, mint hogy „mi vagyunk a kormánnyal szemben az egyetlen alternatíva”.

A Fidesz külsőleg pont azt az űrt próbálja – félig-meddig utólag – betölteni, ami a rendszerváltás előtt, alatt és után annyira hiányzott. Nem is vagyunk mi párt, mondják, hanem egy politikailag releváns civil szervezet; mivel más ilyen nincs, szavazzatok ránk. Ez bejöhet – de csak ha sikerül így eladni ezt az egészet, és nem szakpolitikai vitaként, mert úgy aztán semmi értelme.

Hopp, tehát: mikor lesz ebből az ideológiamentes „nempártból” párt? Természetesen a népszavazás után, amikor már valami ideológiát is hozzá kell ehhez tenni. Ez viszont még nem világos. A nyáron kétfelé is nyitva hagyták az ajtót: Szetey és a melegek ügyében a Fidesz szólt a legkevesebbet, ami a másik szavazói perifériát, a szélsőjobbot illeti, a Magyar Gárda megalakulása kapcsán Orbán az év legnagyobb ordas baromságát mondta egy újságírónak – valami olyasmit, ami nyelvtanilag sem volt helyes.

2008-ban tehát kiderül, melyik ajtón mennek tovább. Ha jobbra, akkor még mindig ki lehet rakni Pokornit a vezetésből. Ha a liberálisok felé, akkor meg fel lehet magasztalni. Ez esetben egyébként érdekes lehet az is, hogy erőltetik-e a KDNP önállósodását. Egyelőre Semjénék bohócgyülekezete még nem mérhető, de ha úgy látják jónak, oda lehet küldeni egy Semjénnél sokkal okosabb embert jövőre (nem nehéz ilyet találni), aki majd jól felhozza a KDNP-t 2010-re öt-hat százalékos pártnak – a Fidesznek meg marad a nemzeti liberalizmus. Ez utóbbival nagyot nyerhetnének – ekkor még az SZDSZ is igen nehezen kerülne be a parlamentbe, akkor is, ha addig megszabadulnak Kókától.

És mit tesz az MSZP? Felsorakozik Gyurcsány mögé: mert nincs más. És ennek az lesz a következménye, hogy páran megint azon fognak szarakodni, hogy megvan-e az útiköltségelszámolásuk: jelenleg a szocpártban csak azt tudják, hogy Gyurcsány az egyetlen választásuk; kérdés, hogy ki mit akar tőle. Az MSZP válságban mindig egységes – kérdés, hogy az egységet a Gyurcsányhoz hasonlóak, vagy az ősszocik határozzák meg. Nem mindegy, ugye, ha valaki úgy érzi, hallgassa meg Horn Gyulát és Gyurcsány Ferencet egymás után.

(Intermezzo: Zuschlag-ügy nincsen, és nem azért nincsen, mert Zuschlag nem bűnös, hanem mert az, és ezt már nagyon régen tudjuk. Zuschlag a magyar társadalom szemében akkor lett bűnös, mikor a vészkorszak áldozatain viccelődött. És hogy még utána lopott is? Hja, a politikusok lopnak, kéremszépen. Erről rádásul még korábban kiderült, hogy gazember – így gondolkodik az egyszeri választó. Végülis, ha valakiről kiderült, hogy ölt, a kutyát nem érdekli, hogy ezen kívül még adót is csalt. Nem? Z. J. akkor többé-kevésbé lekerült a térképről – hogy a pártból nem került ki, az most egy kis kellemetlenséget fog okozni, de „ügyet” nem.)