Lezajlott a koncert a Zeneakadémián. Ütős koncert volt. Mármint nem arra értem hogy jó, hanem ütőshangszereken játszottak. De nem volt rossz, ha már szóba került. Az első rész egy kísérletféleség volt, sokféle "hangszerrel" adattak ki hangokat, pl. egy seprűvel, egy műanyag káddal, kavicsokkal, vagy olajoshordókkal. Nekem ez tetszett a legjobban. Egy drótot húztak ki az olajoshordóból. A második rész szerencsére már jazzesebb volt. Gershwin és Debussy dallamok csendültek fel, xilofonon. Egy kis színpadi performansszal együtt. Szóval - rendben volt az egész. És a végén pedig egy haláltáncszerű, már-már törzsi, de rendkívül modern, gyors "dob"-szólóval búcsúztak. Megérte elmenni. Ezenkívül a Paulay Ede 55. szám alatt találtunk egy kis kávézót. Nagyon szimpatikus. Török párnákat meg hasonló dísztárgyakat is lehet - persze méregdrágán - venni. Ajánlom mindenkinek. Én majdnem vettem egy tübetejkát.
Ja, és mától Villete a blog címe. Hogy miért? Tessék elolvasni az előző postot :)
